J.J. Abrams úgy gondolta, hogy elég egy jól bevált receptet alkalmazni ahhoz, hogy 2015 legjobban várt filmje sikeres legyen. Az lett. De örülünk?! [spoiler veszély]
Fanatikusnak és rendkívül elfogultnak tartom magam, amikor a Star Wars univerzumról van szó. Ez a világ, amit George Lucas megálmodott, hatalmas tömegeket mozgatott meg, és mozgat meg a mai napig. Lucas ezt a filmsorozatot eredetileg a fiatalságnak szánta, de egyaránt megbabonázott minden korosztályt. A legendás eredeti trilógiát aztán követte 3 előzményfilm, ami ugyan tarolt a kasszáknál, de közel sem tudta átadni azt a jellegzetes érzést, amit talán a legtöbb rajongó elvárt volna.
A gyengécske Baljós árnyak, ami majdnem 1 millárd dollár bevétellel büszkélkedhet, de aztán jött egy borzalmasabb A klónok támadása, ami nem csak minőségben, de pénzügyileg is siralmasabban muzsikált. Számomra a 3 előzményfilmből az egyetlen vállalható A Sith-ek bosszúja, ami ütős látványvilágot és megfelelően átadott sötét hangulatot hozott magával. A fénykardpárbajok pedig abszolút vitték a prímet. Persze sokan megőrültek Hayden Christensen közel sem kiemelkedő szerepjátékától, de úgy éreztem, hogy a 3. részben tökéletesen tudta hozni azt az ellenszenvet, amitől már élvezhető a film.
Aztán az újabb bejelentésre 2013-ig kellett várni, amikor is a Disney kezébe került a Lucasfilm.
Talán sosem látott érdeklődés vette kezdetét Az ébredő Erő iránt, gyorsan elkeltek a jegyek, a mozik honlapjai rendre felmondták a szolgálatot a nagy terhelés miatt.
Amikor eljött az ideje, és végre meg tudtam nézni a filmet, csak arra tudtam gondolni, hogy ez egy jó film. Jó film, de semmi több. Vannak új tehetségek, új gonoszok, még újabb és nagyobb halálcsillag. Tényleg olyan ez a film, mintha csak a tinédzser korosztály megszólítása lett volna a cél.
Egyáltalán nem epikus és nem újszerű. Ezt a filmet már láttam. Méghozzá ez a film felfogható egy remake-nak is, az Új remény modernizálásának. Az új karakterek nincsenek normálisan kidolgozva, túlságosan gyorsan lépnek szinteket, értetlenkedve néztem, hogy Rey karaktere egyik percről a másikra milyen profizmussal tudta forgatni a fénykardot és használni az erőt, mindenféle gyakorlás és kiképzés nélkül, legyőzve ezzel a tapasztaltabb, pszichopata Kylo Ren-t. Ez egyszerűen így gyors, sokkal reálisabb lett volna egy azonnali vereség és megfutamodás, ami miatt érdemes felkeresnie a legendás Luke Skywalker-t.
Az pedig, hogy egy új halálcsillagot építettek, vagyis, hogy már megint egy halálcsillagot kellett bevetni, hogy legyen értelme a sötét oldalnak, nem sok kreativitásra vall.
Ugye ahogy kijött a film, sokan ahol tudták szét spoilerezték, hogy Han Solo-t megöli a saját fia, én is beleszaladtam egy ilyenbe, hát nem is hatott úgy a dráma, mint kellett volna.
Ami nagyon tetszett, hogy Luke karakterét elég nagy piedesztálra emelik, a karakterének az erőssége és fontossága így is átjött, pedig csak kb. fél percig láthattuk ebben a filmben.
A látványvilágra nem lehet panasz, óriási filmélmény ebből a szempontból.
Egy karakter pedig nagyon tetszett, bizonyos Maz Kanata. Ő kb. Yoda féle, tapasztalt karakter, viszont nem jedi, jóval gyengébb, érzelmesebb és kedvesebb.
Még egyszer mondom, ez a film egész jó, nekem, és talán még jó pár fanatikusnak kissé csalódás, de egy biztos, hogy annak a generációnak, akiknek kimaradtak az előző Star Wars filmek, nekik ez lesz az alapmű.
Kíváncsian várom a folytatást!
Ha pontoznom kéne, 10-es skálán erős 7-es.
Star Wars filmek erősségi sorrendje nálam:
1.A jedi visszatér
2.A Sith-ek bosszúja
3.A birodalom visszavág
4.Új remény
5.Az ébredő Erő
6.Baljós árnyak
7.A klónok támadása
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.