Mindenki mindent jobban tud, mint a másik. Jobban ért hozzá, mert....mert csak. A bölcsesség itt határtalan, de felelősségvállalás nincs. Minek az? 

Pont azért választjuk meg a képviselőket, politikusokat, hogy őket okoljuk a saját ostobaságunkért. Majd ők elviszik a balhét, cserébe megengedjük nekik, hogy ellopjanak mindent, amit csak lehet, aztán lehet őket szidni. Persze valahogy hosszú évek óta nem veszünk arról tudomást, hogy ez egy ördögi kör, és akik a rövidebbet húzzák, azok a választópolgárok. Sosem nyer az egyszerű nép. De ez nem számít azoknak, akik megelégszenek azzal, hogy négyévente egy napon kurva fontosnak érezzék magukat, miközben sosem voltak és sosem lesznek azok.

Az emberek legnagyobb szerencsétlenségükre pártokban gondolkodnak. Amikor eljön egy választás, miről lehet hallani? Biztos nem arról, hogy egymás programját vitatják meg a "tisztelt" választópolgárok. Egymás pártállása leköti őket, aztán mehet a mocskolódás, mindenféle észérveket nélkülözve.

Olyan képmutatás zajlik állandóan, ami az emberi lét legnagyobb szégyenei közé tartozik.

Ki a hibás? Mindig a pártok meg a politikusok. Mert lopnak, mert korruptak, mert csalnak, mert hazudnak. Meg blabla.

Tessenek már nekem megmondani, ki a halál szavazza be őket a helyükre? Honnan is indul el az egész dolog? Ki a fene okozza ezt? Honnan gyökerezik azoknak az embereknek a hatalma, akiknek később szinte kötelező szidni az anyját? 

Ezeknek a "tisztelt" polgároknak egyszerűen mindig kell egy ellenség, mindig kellenek olyan dolgok, amiket felelőssé tehetnek a saját ostobaságukért. Mert a választók nem viszik el a balhét a sorozatos hibás döntéseikért, akiket pedig beszavaznak, azok nagyon is jól tudják, hogy a népet nevetve meg lehet vezetni, és ki is használják ezt alaposan. 

A társadalom pedig tűri = elfogadja. Tenni kellene valamit? ÁÁÁÁ akkor inkább hagyjuk, "majd csak lesz valami".

Mert a nép véletlenül se hibás, ugye? A nép, aki hagyja magát beszopatni, aki képtelen cselekedni, összefogni, mert vagy fél, vagy elvakult szimpatizáns.

A nép, aki hagyja magát beszopatni, újra és újra, ördögi kör. Aztán van pofája minden egyes választás után eljátszani a sértődöttet, az átvertet, mintha valami új dolog történne. Mintha eddig nem ugyan ez történt volna.

Persze tüntetni is lehet, meg úgy tenni, mintha a tüntetés érne valamit. Mert ha valaki kimegy és feltartja a kiválóan megalkotott táblácskáját, ordibál néha valamit, akkor majd lesz megoldás. Majd attól megoldódnak a dolgok.